Értékeld Önmagad

Lehet, nem tudod, hogyan kell. Lehet soha nem tanítottak meg rá.

"Én ehhez kevés vagyok. Nézd meg őt, Ő mennyivel többet ér nálam Ő mindent elér, amit akar!" Gyakran lejátszódó érzések ezek, melyek minduntalan visszavesznek önbizalmunkból, magunkba vetett hitünkből. Honnan jönnek ezek a romboló gondolatok? Miért van az, hogy egyes embereknél ez fel sem merül, míg mások mindig kételkednek Önmagukban? A válasz megtalálásához érdemes a múltunkban keresgélni először.

Életünk első pár éve nagyon meghatározó személyiségünk kialakulásában. Attól függően, hogy a minket körülvevő felnőttek (szülők, dajkák, tanárok) milyen útmutatást, támaszt vagy példaképet mutatnak különböző kép alakul ki magunkról. Javarészt az ő felelősségük és feladatuk, hogy egy egészséges értékrenddel rendelkező felnőtté váljunk, ez tagadhatatlan. Hiszen gondoljunk csak bele egy gyermek, amikor megszületik, nem gondol még magáról semmit, létével szinte nem is foglalkozik, sokkal jobban lekötik a külvilág történései, eseményei, folyamatos megfigyelő. Az idő előre haladtával lassacskán már elképzeli, elhelyezi magát valahogy a világban, ugyanakkor megdöbbenve nézi magát a tükörben: "Jé, Ő kicsoda? Én lennék? - Én nem így képzeltem el magam." És ez nagyon érdekes. Az ember soha nem úgy képzeli, el magát mikor magára gondol, mint amit a tükörben lát. Mert Te nem a tükörképed vagy. Sokkal több annál. 

Mert Te nem a tükörképed vagy. Sokkal több annál.  

A gyerekek erre még sokkal jobban emlékeznek, ők még nem szoktak hozzá az archoz, amit nap, mint nap a világnak mutatnak, az ő lényük még tiszta és sebezhető. Nem gondolnak magukról túl sokat, egójuk alig létezik. Az ego formálásában, fejlődésében segítenek a felnőttek. De kérdem, én honnan is tudnák, hogy mi az az önbecsülés, önértékelés, önazonosság, ha őket sem tanították meg szeretni önmagukat? Hogyan tudnák jól szeretni gyermeküket, ha magukat sem szeretik? Szeretni egy gyermeket - milyen egyszerűnek és magától érthetődőnek tűnik. De hogyan kell jól szeretni? Mondhatnánk, hogy szeretni csak jól lehet, de ez hazugság volna. Az emberek szeretete bonyolultabb minden más élőlénynél a Földön. Szeretetükhöz tudatosság is kell, hogy párosuljon, ez különböztet meg minket az állatoktól. Jól szeretni, tanulni kell. Ugyanúgy ahogy tanulni kell magunkat is szeretni, úgy igazán. Tisztában lenni azzal, hogy értékesek vagyunk, és megérdemeljük, hogy boldogok legyünk.

Tisztában lenni azzal, hogy értékesek vagyunk, és megérdemeljük, hogy boldogok legyünk. 

Ha nem alakult ki egy egészséges önbizalom, önhit magunkkal kapcsolatban felnőtt korunkra, valóban nem lesz egyszerű az ÚT. Biztató viszont, hogy Te kedves olvasó nagy valószínűséggel már legalább ráléptél az útra, ha ezt olvasod.